Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Az adósságról

2009.04.01

  

 

A ma adóssága ellopja a jövőt

Bírd ki, hogy másnak van és neked még nincs

Isten terve az ellátásunkra

 

 

 

    * Az adósság egy szellem.
    * Az adósság egy következmény.
    * Az adósság szokás.

Az adósság a jelenért való fizetéssel ellop a jövőtől. 

I. Miért lesznek az embereknek adósságaik?

    * Tudatlanság -
                          "Elvész az én népem, mivelhogy tudomány nélkül való..." Hóseás 4:6.
    A legtöbb embert nem tanították meg arra, hogy hogyan kell helyesen bánni a pénzzel. A médiának az a feladata, hogy eladjon, eladjon, eladjon, és hogy mi vegyünk, vegyünk, vegyünk. Ha nincs rá pénzed, nem baj, írd a számlához. Ha ezt megteszed, ez az elkényelmesedésedhez fog vezetni.
    * Elkényelmesedés -
                         "Hogy ne legyetek restek, hanem követői azoknak, akik hit és békességes tűrés által öröklik az ígéreteket." Zsidó levél 6:12.

A 'most' társadalmában élünk. Gyorséttermes társadalom vagyunk. Ezt mondjuk: "Nem várok; nem tudok várni; megtalálom a módját, hogy megkaphassam most." A legtöbb fiatal házaspár három éven belül mindenre szert tesz, amely dolgoknak a megszerzéséhez a szüleiknek egy élet kellett. (Például: ház, két autó, bútorok, nagyképernyős TV, számítógépek stb.) A különbség az, hogy a szüleik megvárták, amíg meglett  a készpénzük, a fiatal párok pedig jelzálogosítanak, kölcsönkérnek, lízingelnek és megterhelnek mindent. Mindez a következők eredménye:
    * Rossz tervezés -
                         "A szorgalmasnak igyekezete csak gyarapodásra van; ha valaki pedig hirtelenkedik,csak szükségre jut."                                                           Példabeszédek:21:5.                                                                Ha valaki tervezetkészítéssel nem veti össze a bevételét a kiadásával, az valójában a saját tönkremenetelét tervezi meg anélkül hogy tudna róla.

II. Hogyan szabadulhatunk meg adósságainktól:


"Senkinek semmivel ne tartozzatok, hanem csak azzal, hogy egymást szeressétek; mert aki szereti a felebarátját, a törvényt betöltötte."
                                       / Róma 13:8/



A HELY, AMIT "OTT"-NAK HÍVNAK


A Gileádban lakó tisbei Illés ezt mondta Ahábnak: Az élő Úrra, Izráel Istenére mondom, akinek a szolgálatában állok, hogy ezekben az esztendőkben nem lesz sem harmat, sem eső, hanem csak az én szavamra.  Ezután így szólt hozzá az Úr igéje: Eredj el innen, menj kelet felé, és rejtőzz el a Kerít-patak mellett, a Jordántól keletre! A patakból majd ihatsz, a hollóknak pedig megparancsoltam, hogy gondoskodjanak ott rólad. Elment tehát, és az ÚR igéje szerint járt el. Odaérve letelepedett a Kerít-patak mellett, a Jordántól keletre. A hollók hordtak neki kenyeret és húst reggel, kenyeret és húst este, a patakból pedig ivott.
1 Királyok 17:1-6
 
Bármi történjen is a világban, ha az Övéi bíznak Benne, Isten gondjukat viseli. Istennek Illés számára is volt terve, hogy a szárazság és a nélkülözés közepette ellátást biztosítson a számára. Amikor senki sem rendelkezett élelemmel, az Úrnak már kész terve volt Illés ellátására. Isten azt mondta Illésnek, hogy Kérithnél a hollók fogják táplálni őt, ő pedig olyannyira elhitte ezt, hogy odament.
Illésnek az élete függött az engedelmességétől. Akkor is bíznia kellett az Úr beszédében, amikor az nevetségesnek hangzott. A hollók fognak minden nap élelmet hozni? Ki hitte volna ezt el? De Isten hűséges ellátása jelen volt ott, ahol megígérte - minden nap - jelen volt azon a helyen, amelyet "Ott"-nak hívnak! Isten ellátást biztosított a számodra. Ne félj bízni Istennek a neked szóló beszédében. Az Úr akaratában vagy a legbiztonságosabb helyen.
 
Egy idő múlva azonban kiszáradt a patak, mert nem volt eső az országban. Ekkor így szólt hozzá az Úr igéje: Kelj föl, és menj el a Szidónhoz tartozó Sareptába, és lakj ott! Én megparancsoltam ott egy özvegyasszonynak, hogy gondoskodjék rólad.  Fölkelt tehát, és elment Sareptába. Amikor a város bejáratához érkezett, éppen ott volt egy özvegyasszony, aki fát szedegetett. Odakiáltott neki, és ezt mondta: Hozz nekem egy kis vizet valamilyen edényben, hadd igyam! Amikor az elment, hogy vizet hozzon, utána kiáltott, és ezt mondta: Hozz nekem egy falat kenyeret is magaddal! De az asszony így felelt:
A te Istenedre, az élő Úrra mondom, hogy nincs honnan vennem. Csak egy marék liszt van a fazekamban, és egy kevés olaj a korsómban. Éppen most szedegetek pár darab fát, hogy hazamenve ételt készítsek magamnak és a fiamnak. Ha azt megesszük, azután meghalunk. Illés azonban ezt mondta neki:
___Ne félj___, csak menj, és tégy úgy, ahogyan mondtad; de előbb készíts belőle egy kis lepényt, és hozd ki nekem! Magadnak és a fiadnak csak azután készíts! Mert így szól az Úr, Izráel Istene:
A lisztesfazék nem ürül ki, és az olajoskorsó nem fogy ki, míg az Úr esőt nem ad a földre.
Az asszony elment, és Illés beszéde szerint járt el. És evett ő is, meg az asszony és a háza népe is minden nap. A lisztesfazék nem ürült ki, az olajoskorsó sem fogyott ki, az Úr ígérete szerint, amit megmondott Illés által.
1 Királyok 17:7-16
 
Illés nem a hollókban, illetve az emberekben, hanem Istenben bízott. Amikor a körülmények megváltoztak, Istennek már készen állt egy újabb forrása - egy özvegyasszony. Az Úr mindössze annyit mondott Illésnek, hogy megparancsolta egy sareptai özvegyasszonynak, hogy gondoskodjon róla. Illés engedelmeskedik Istennek és elmegy Sareptába, azonban amikor odaér, látja, hogy annak a személynek, akinek el kellene őt tartania, semmije sincs ahhoz, hogy ezt megtegye. Megtudta, hogy az özvegyasszony mindössze egy maréknyi liszttel és egy kevés olajjal rendelkezik - ami két személy utolsó ételéhez elegendő -, de semmi esetre sem elég a szárazság végéig három ember táplálására.  Illés mégsem jött zavarba; nem vonta kétségbe Isten beszédét; nem az embereket tekintette ellátása forrásának. Továbbra is bízott abban, hogy Isten már mindenről gondoskodott.

Hitt Isten beszédében - mégpedig  várakozással: hogyha Isten azt mondta, akkor az igaz.
Magabiztosan számított arra, hogy Isten megcselekszi újabb csodasorozatát. Ha az asszony birtokában levő hozzávalók egy étkezéshez voltak elegendőek, akkor Isten minden bizonnyal egy csoda megcselekvésére készül... Illés bízott Isten beszédében és azt parancsolta az asszonynak, hogy először neki süssön pogácsát, s megígérte neki, hogy ha ezt megteszi, akkor az eső megérkezéséig Isten továbbra is ellátást fog biztosítani a számukra. Az asszony elhitte Isten neki szóló beszédét, amit a próféta száján keresztül szólt hozzá. Engedelmeskedett és Isten megcselekedte a csodát.
 
Amikor Isten azt mondta Illésnek, hogy menjen "oda", Illés hitt Isten neki szóló beszédében. Még akkor sem kételkedett, amikor a dolgok lehetetlennek látszottak. Bízd Istenre az életedet! Bízz abban, hogy ahova Ő vezet téged, ott ellátást is fog biztosítani a számodra! Soha ne felejtsd el, hogy Isten, nem pedig ember az ellátásod forrása. Csupán kerülj bele Isten akaratába - arra a helyre, amit "ott"-nak hívnak számodra- és figyeld meg, hogy Isten csodatevő erőkkel fog gondoskodni rólad!
Jézus Nevében.
Ámen.

 

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.